Midayoi hajnalban zavarosakat kezdett �lmodni. �lm�ban, a k�z�pkorban volt, de megmagyar�zhatatlan furcsa esem�nyek t�rt�ntek vele. Az �lom egyre lid�rcnyom�sosabb lett, v�g�l �jra l�tott egy r�gi eml�kk�pet. Egy kast�ly romjai k�z�tt, a l�ngok k�z�tt csat�zik valami ellen. De nem k�pes meg�lni az ellenfeleit, csup�n annyira k�pes, hogy v�dje Kagome, Sango, Miroku �s Shippou holt test�t. Inuyasha mellette van, de csak annyit �r el vele, hogy �t �rik a csap�sok. Mido nem l�tta a sz�rnyet, ami ellen k�zd. Test�t sebek ezrei bor�tj�k, �s Inuyasha kez�b�l kiesik a Tetsusaiga, �s v�ltozni kezd, szemei v�r�sen felragyognak mik�zben a l�nyra ki�lt.

- Ha nem v�ltozom vissza, �lj meg mind kett�nket! De k�rlek, v�dd meg Kagome test�t!

A hang t�volr�l �s messzir�l j�tt csak Mido fel�, de � zokogva b�lint. Azt�n m�r csak azt l�tta, ahogy Inuyasha is harck�ptelenn� v�lik. Egy vessz�t tesz a h�rra �s az ismeretlen ellens�gre, c�loz, de a kezei remegnek.

- Nem tudlak meg�lni! V�gezz te velem! – kiab�lja, mik�zben patakokban folynak le a k�nnyei. Kez�b�l kiesik az �j, � t�rdre rogy, majd valami hatalmas fel� tart, a sz�j�ba kapja, majd elharapja a l�ny gerinc�t…

- Neee! – �l f�l verejt�kben �szva a l�ny.

Zih�lva n�z k�rbe a szob�ba, mik�zben k�nnyeit pr�b�lja kit�r�lni a szem�b�l. A k�vetkez� pillanatban kicsap�dik az ajt� �s Sesshoumaru rohan be hozz�. Mido k�ptelen megmozdulni, pedig lassan az eg�sz csal�d a szob�ja ajtaj�ban toporog. Csak Kosimo fut el a l�bak k�z�tt, �s ugrik fel a l�ny mell� az �gyra. Ott l�gyan dorombolva Midohoz b�jik.

- Mi t�rt�nt? – l�pett k�zelebb a d�mon is.

- Azt hiszem, csak egy �lom volt. – suttogta a l�ny.

- J�l vagy? – k�rdezte Rin megszeppenten.

- Azt hiszem. Semmi baj. – er�ltetett mosolyt az arc�ra Mido.

Lassan kisz�lling�ztak a t�bbiek a szob�j�b�l, csak Sesshoumaru �s Kosimo maradt benn.

- El akarod mondani? – k�rdezte a szellem �vatosan.

- Ha k�v�ncsi vagy r�. M�r m�sodszorra l�ttam ezt az esem�nyt. – kezdte Mido, mik�zben kik�sz�l�dott a paplan al�l – El�sz�r, amikor felvettem ezt a med�lt. Most is ugyan az volt, csak tal�n kicsit hosszabban. Akkor m�g nem tudtam kir�l, sz�l, mert nem ismertem azokat az embereket, akiket l�ttam.

- �s?

- Most m�r tudom. Kagome, Sango, Miroku �s Shippou holtteste mellett k�zd�k. Nem tudom mi ellen, de valami hatalmas ellen, amit k�ptelen vagyok elpuszt�tani. Inuyasha mellettem, van, de a kardja hasztalan az ellenfel�nk ellen, �gy � �tv�ltozik, de el�tte megk�r, hogy �ljem meg mind kett�j�ket, ha nem lenne k�pes visszav�ltozni. Azt�n � is elbukik. M�r csak �n �lek, olyan mintha az utols� �l� ember lenn�k a szigeten. R�c�lzok arra a valamire, de nem l�tom. Eg�sz id� alatt nem l�ttam!

- Meg�l�d? – k�rdezte a d�mon csendesen.

- Nem. K�ptelen vagyok r�. � �l meg engem, hallom, ahogy a gerincem elroppanok, �s arra �bredtem fel. – s�hajtott nagyot a l�ny.

- Az nem t�l kellemes! – �lt fel a szellem is.

- Szerintem sem, de csak �lom volt! – s�hajtott a l�ny �s a f�rd� fel� l�pkedett.

Megmosakodott, f�s�lk�d�tt �s fel�lt�z�tt, majd a cic�val az �l�ben kil�pett a szob�j�b�l. Sesshoumaru k�vette. Rin szorgosan reggelit rakott a l�ny el�, majd �s is enni kezdett. Mikor v�geztek, Mido elhat�rozta, hogy k�zli a csal�ddal; ism�t visszamegy. �ppen fel�llt, az asztalt�l, amikor is �desanyja megsz�l�totta:

- Indulni k�sz�lt�k?

- Igen anya.

- J�l van, de az�rt elv�rn�m, hogy legal�bb egy h�t m�lva �jra l�ssalak! Na gyertek – n�zett Rinre is – Kaptok meleg ruh�kat, elv�gre ott nem ismert a g�zf�t�s.

A k�t l�ny meglepetten k�vett�k. Mido anyuk�ja bevezette �ket saj�t szob�j�ba, �s k�t csomag ruh�t adott a kez�kbe.

- �lt�zzetek �t! – mosolygott.

Mido el�sz�r csak nehezen boldogult �j szerzem�nyeivel, Rinnek k�nnyebb volt, mert neki az anyuka seg�tett. Mindketten, feh�r harisny�t kaptak. Midayoi a harisnya f�l�, egy b�sz�ru, feh�r, vastag nadr�got h�zott. F�l�rre, egy pamut feh�r f�ls�t vett fel, arra pedig egy s�t�tk�k, hossz� ujj� kimon� fels�t. Ezek f�l� m�g egy t�rdig �r�, bord�, h�romnegyedes ujj� szoknyaszer�s�get is kellett h�znia, amire k�k s�rga �vet k�t�tt. L�b�ra m�g egy zoknit kapott, �s egy fekete, bund�s b�r cip�t h�zott. A csomagja utols� r�sz�t egy majdnem f�ldig �r�, k�v�lr�l fekete, �s s�r�n sz�tt k�peny k�pezte, aminek a belseje feh�r volt, �s m�g csukja is tartozott hozz�. Az �lla alatt a l�ny er�sen �sszeh�zhatta.

Rin a feh�r harisnya f�l� egy piros kis nadr�got kapott, ami f�l� s�t�tk�k ingecsk�t h�zott, ami hasonl�tott Mido 3 r�teg� fels�j�re, ez is a kisl�nynak a t�rd�ig �rt. Persze az alatt is egy meleg pamut fels�vel. Azt�n kapott m�g egy hossz�, mell�nyszer�s�get, amit �vvel k�t�tt �t a derek�n, �s neki is j�rt egy p�r meleg cip�, �s Mido�hoz hasonl� k�peny.

- Anya, ezeket honnan szerezted? – k�rdezte meglepetten Mido, amikor megn�zte mag�t a t�k�rben.

- Nagyany�d �tlete volt. Volt n�h�ny �reg mintadarab a padl�son, �n vettem �j anyagokat �s leszabtuk �ket. Gondoltam hasznos lesz!

- K�sz�nj�k sz�pen! – k�sz�nt�k meg a l�nyok mosolyogva �s visszafutottak a nappaliba, hogy megmutass�k magukat a t�bbieknek.

Ez id� alatt, a nagymama k�t h�tizs�knyi �lelmet, v�lt�s ruh�t, �s hasznos holmikat csomagolt. Rin megk�sz�nte a sz�ves vend�gl�t�st, Mido elb�cs�zott a t�bbiekt�l, majd kil�ptek a sz�ling�z� h�ba. Azt�n a l�ny megtorpant a szent�ly el�tt �s a m�g�tte s�t�l� Sesshoumarura n�zett.

- Szerinted Kagome �t tudott m�r jutni? – k�rdezte.

A szellem csak megr�zta a fej�t, jelezv�n, hogy er�sen k�telkedik benne. Mido nem indult tov�bb, csak gondolataiban kutatott.

- Mit tal�lt�l ki? – s�hajtott a szellem.

- K�rlek, menj�nk el �rte! Annyira szomor�, hogy nem lehet kar�csonykor Inuyash��kkal!

- Hogy k�pzeled? – k�rdezte megad�an Sessh.

- Elvihetn�l hozz�juk gyorsan, azt�n visszahozhatn�l mindkett�nket ide! – n�zett nagy szemekkel a l�ny.

- Egyszer tiszt�zhatn�nk m�r, minek n�zel te engem! Nem vagyok sz�ll�t�eszk�z! – h�borodott fel a szellem.

- K�rlek, hiszen semmibe se ker�l neked! – k�ny�rg�tt tov�bb a l�ny.

V�g�l Sesshoumaru bele egyezett. Rint visszak�ldt�k a h�zba, �k pedig elindultak Kagom��k fel�. A szok�sos m�don h�ztet�r�l, h�ztet�re ugr�lva. Gyorsan oda�rtek, mert m�r ismert�k az utat, majd becs�ngettek. Kagome �ccse nyitott ajt�, aki od�ig volt az �r�mt�l, amikor megpillantotta Inuyasha b�tyj�t. Nem tudni mit �rzett Kagome, amikor Sota felrohant a szob�j�ba �s k�z�lte vele, hogy Sesshoumaru�k v�rj�k a halban. Azt�n persze nagy volt az �r�m, Kagome vill�m gyorsan �sszepakolt �s fel�lt�z�tt, hiszen semmire sem v�gyott jobban, mint hogy �jra �tmehessen Inu�khoz. �gy azt�n Sessh m�r k�t l�nnyal a h�t�n, ugr�lhatott h�ztet�r�l h�ztet�re a vissza �ton. Kagome megjegyezte, mennyivel gyorsabb, mint amikor Inuyasha szokta vinni. Erre a d�mon nem v�laszolt, csak gonoszan elvigyorodott, mire Mido m�rgesen kiab�lni kezdett vele, amib�l Kagome egy sz�t sem �rtett. A v�ge az lett, hogy meg�rkeztek vissza Midayoi h�z�hoz, de addigra annyira felideges�tett�k a szellemet, hogy az finoman �s kedvesen bele but�totta �ket a 20 centis h�ba, majd m�rgesen elviharzott a szent�ly fel�.