Azt l�ttam, hogy a b�r�k k�z�l mindegyik tapsol �s erre nagyon boldog lettem. Csak egyetlen egy sz� tudott az elm�mbe f�rk�zni.

~ Siker�lt...~ futott v�gig az eszemen ez a sz�, �s hihetetlen�l boldogg� tett. Ez a sz� jelentette azt, hogy v�gre ism�t tal�lkozhatok csal�dommal, hogy megtudhatom, mi van vel�k, �s egy est�t vel�k t�lthetek, b�k�ben, nyugalomban �s boldogs�gban. M�r csak p�r percet kell itt t�ltenem �s indulhatok is afel�, a kis szabads�g fel�, amit mama-sama enged�lyezett meg nekem.

Miut�n a taps elhallgatott, kellemes besz�lget�sbe elegyedtek a vend�gek azokkal a l�nyokkal, akik most j�ttek be a terembe, ugyanis eddig nem j�hettek be. A zene most ism�t megsz�lalt, �n pedig felkeltem, �s kil�ptem a k�zszeml�b�l vend�geink, f�k�nt b�r�im fel�. Halk l�ptekkel mentem hozz�juk, majd meghajoltam.

- Le�lhetek? - k�rdeztem, csendesen, mire helyet adtak, �n pedig let�rdeltem k�z�j�k, �s az el�ttem l�v� t�lc�n pihen� te�skancs�t felemelve v�gigk�n�ltam �ket.

- Kisasszony, meg kell, hogy valljam, r�g nem l�ttam ilyen t�k�letes �s elb�v�l� el�ad�st. - sz�lalt meg v�lem�nyem szerint a legfiatalabb b�ra.

- K�sz�n�m uram. Nagyon kedves �nt�l. - mosolyogtam r�, majd telet�lt�ttem cs�sz�j�t. Ezut�n a legid�sebb b�r�hoz fordultam - Te�t?

- K�rek. Gratul�lok kisasszony a siker�hez. B�r azt hiszem, ez a hang mindenkit leny�g�z�tt volna. K�r lett volna, ha nem halljuk. Igaz Setsuna-san? - n�zett a harmadik haland�ra, aki egyet�rt�en b�lintott. T�lt�ttem az id�s f�rfinak is elpirulva, majd a Setsuna nev� emberhez fordultam.

- Te�t?

- Igen... K�sz�n�m. - mondta egyszer�en, miut�n t�lt�ttem neki.

- �n k�sz�n�m, hogy adott m�g egy es�lyt. - hajoltam meg el�tte m�lyen.

- K�rem. �r�l�k, hogy adhattam. �s csatlakozom az el�ttem sz�l�hoz. Gy�ny�r� hangja van kisasszony.

- K�sz�n�m. - suttogtam, majd a negyedik b�r�hoz fordultam - Te�t?

- Ink�bb sak�t. - j�tt az egyszer� v�lasz, mire b�lintottam. Letettem a kann�t, majd felvettem a kis kors�t, amiben a sake volt, �s �nt�ttem neki. � felvette, majd r�m n�zett �s elmosolyodott - Nos... A sikeres vizsg�j�ra Tori-san. - mondta, majd felh�rpintette a kis cs�sze tartalm�t.

- K�sz�n�m. Nagyon kedves.

- Csup�n formalit�s kisasszony. De, ha az igazat akarja hallani, m�r epekedve v�rom a napot, mikor a karjaimban tarthatom. - n�zett v�gig rajtam kih�v�an, �s meglepett arcom is megn�zte k�zelr�l.

- Nade uram. Ezt �gy mindenki el�tt. K�rem, ne hozzon zavarba.

- Zavarba hoztam? Sajn�lom. Tudja mit? - kivette kezemb�l a kors�t �s t�lt�tt, majd a kis cs�sz�t a kezembe nyomta - Mi m�r ittunk az �n siker�re. Most igyon �n a mi eg�szs�g�nkre.

- De... - nem tudtam folytatni, mert azonnal k�zbev�gott.

- Ha nem iszik legal�bb egy cs�sz�t, azzal megs�rt minket. - n�zett r�m el�gedett mosollyal. A h�rom haland� �s mama-sama f�l�nken, de mosolyogva n�zt�k p�rbesz�d�nket.

- Rendben. De csak egy cs�sz�vel. Nincsenek j� eml�keim a sak�val... - suttogtam, mire elmosolyodott.

- Egyetlen cs�sze... - n�zett r�m azokkal a smaragd szemeivel.

~ Igaz�n j�v�g�s� f�rfi, csak �ppen d�mon. A d�monok pedig gy�l�lik a f�lv�reket, m�g a haland�kn�l is jobban. Ha megtudja, hogy f�lv�r vagyok tal�n meg is �lne sz� n�lk�l. De nem tudja meg. Egy cs�sze sake pedig mit �rthat. T�bbet nem iszom. Esk�sz�m. ~ fogadtam meg magamban, majd elmosolyodtam �s a magasba emeltem a cs�sz�t.

- Nos akkor... �ljenek m�g nagyon sok�ig, �s legyenek eg�szs�gesek! - n�ztem v�gig a kis t�rsas�gon, majd kiittam a cs�sze tartalm�t. Az ital igaz kev�s volt, de a torkomat v�gig�gette, �s a szemeim is k�nnybe l�badtak.

- Nagyon... Er�s... K�rem.. Te�t... - pr�b�ltam besz�lni, de csak p�r hangfoszl�ny j�tt ki ajkaimon, azonban szerencs�mre mama-sama meg�rtette mozdulataimat, �s n�h�ny gyors pillant�s ut�n m�r kortyolhattam is a h�s�t� te�t. Nagyon j�l esett.

~ Soha t�bb� nem iszok sak�t! ~ fogadtam meg magamban, mik�zben az utols� cseppet is kiittam a poh�rb�l.

- K�sz�n�m mama-sama... - suttogtam majd meghajoltam el�tte.

- Ugyan gyermekem. De most... - hallottam szigor� hangj�t, amit�l sokszor f�lelem fogott el - Ha a dr�ga vend�geink nem b�nj�k, jobb lenne, ha Tori-san elmenne lefek�dni. Neh�z napjai voltak az ut�bbi p�r h�tben, �s ezut�n sem lesznek k�nnyebbek. Viszont minden kedves vend�g�nket visszav�runk a tavaszi sz�nh�zi el�ad�sra. - mosolygott a b�r�kra, majd felkelt - Engedelm�kkel... - n�zett v�gig a f�rfiakon, akik b�logattak - Gyere Tori-san. Tohka m�r biztosan v�r t�ged. Igyekezz.

- Igenis! - n�ztem r�, majd vend�geinkre - K�sz�n�m m�gegyszer, hogy megtiszteltek a jelenl�t�kkel. Bocs�ssanak meg t�voz�som miatt, de rem�lem, hamarosan �jra l�tjuk egym�st. Addig is minden j�t uraim. - hajoltam meg, majd elindultam mama-sama ut�n ki a teremb�l.

- Miel�bbi viszont l�t�sra! - sz�lt ut�nam sejtelmes hangon Kiyoshi-sama el�sz�r, majd ut�na a t�bbiek is csendesen, azonban ezt m�r nem hallhattam, hiszen siet�s l�ptekkel mentem mama-sama ut�n, aki el�sz�r fel a szob�mba vezetett.

- Igaz�n sz�p el�ad�s volt Tori-san. Az a kis botl�s nem hi�nyzott, de h�la a nagylelk� b�r�knak, mostm�r f�l�ton vagy afel�, hogy g�sa legy�l. De most �lt�zz, �s indul�s! Tohka az ist�ll�ban v�r. Elviszel egy lovat, de csak k�t napod van! Ha k�t nap m�lva nem vagy itt, akkor megkerestetlek! Rem�lem �rthet� voltam!

- Igen mama-sama. Nagyon is. �s... Mindent k�sz�n�k...

- Ne nekem k�sz�nd! Magadnak! De azt�n nehogy valaki f�l�ton megbolond�tson! Gyer�nk, igyekezz! Semmivel ne foglalkozz! M�r mindent �sszek�sz�tettek a csel�dek, csak �lt�zz �t, mosakodj meg �s indulj! - n�zett r�m szigor�an, m�gis l�tni v�ltem szemeiben azt a f�nyt, amivel egy t�r�d� anya n�z gyermek�re, aki �ppen el akar menni, j�tszani a tiszt�sra, de esk�szik, hogy naplemente el�tt hazat�r.

- Rendben. - hajoltam meg, mire megfordult �s kiment a szob�b�l, �n pedig neki�lltam k�sz�l�dni.

Levettem a szoros �nnepi kimon�t �s az �sszes alatta l�v� ruh�t, majd elkezdtem keresni valami k�nyelmes ruha ut�n, �s ekkor megtal�ltam. Egy sz�rke hakama �s egy vil�gosabb sz�rke haori volt a szekr�ny legm�ly�n. Gyorsan megmosakodtam, kiengedtem hajamat is, majd elkezdtem �lt�zk�dni. Mellkasomra g�zt tekertem, hogy b�jaimat lefogja valamennyire, erre j�tt az als�ruha, ami egy h�feh�r, puha anyag� haneri volt. A c�lnak megfelel�en a haneri alj�t lev�gtam, hogy csak a derekamig �rjen, erre vettem r� a hakam�t, �s er�sen �sszek�t�ttem egy s�t�tsz�rke obival. A l�bamra a szok�sos feh�r tabi �s a zori j�tt, aminek most nem volt megemelve a sarka.

~ H�tk�znapi viselet, de legal�bb nem felt�n�. ~ Gondoltam, mikor v�gign�ztem magamon a t�k�rben. Hajamat egy feh�r szalaggal fogtam �ssze tark�mn�l, majd egy fekete k�penyt vettem el� szekr�nyemb�l. Magamhoz vettem az�rt egy legyez�t is, ki tudja mire lesz j�, valamint a lev�gott haneri alj�t is eltettem, nehogy egy hideg est�n megf�zzunk. J� nagy anyagdarab volt, �gy ha engem nem is de Tohk�t biztosan felmeleg�ten�. Indul�sra k�szen �lltam szob�m k�zep�n.

~ Nem lenne j� most senkivel sem tal�lkozni...~ gondolkodtam el �s k�r�ln�ztem, majd megakadt a szemem a gangra ny�l� ajt�n ~ K�v�ncsi vagyok, hogy az�rt valamennyi m�g maradt-e bennem a nagy f�ra m�sz�s m�ltamb�l... ~ mosolyodtam el, maja kimentem a gangra, �tl�ptem a korl�tot, majd az �p�letb�l ki�ll� fa gerend�kon leereszkedtem a f�ldig, ugyanis a szob�m a m�sodik emeleten volt. Kicsit kif�radtam ett�l.

~ Elszoktam m�r az ilyen m�sz�sokt�l.. J� lenne visszar�z�dni... Majd tal�n... Egyszer... ~ s�hajtottam, majd az ist�ll� fel� vettem az ir�nyt. Ott m�r val�ban egy felnyergelt l� �llt, h�tul n�h�ny dologgal megpakolva, mindenesetre m�g nem szakadt �ssze szeg�ny �llat, b�r nem sok hi�nyzott att�l. Odamentem Tohk�hoz, majd a pakkokra n�ztem.

- Ez mind kelleni fog? - �rdekl�dtem.

- K�tnapi �tel, ruha �s sz�ks�gt�rgyak. Onee-san mondta, hogy tegyek mindent �ssze. - Elmosolyodtam a l�ny arc�n, majd ism�t a csomaghalomra n�ztem.

- Melyikben vannak a ruh�k? - mutatta az egyik csomagot, amit levettem az �llatr�l, kis h�j�n �sszerogytam alatta - Mi van ebben ruh�n k�v�l?! - dobtam a f�ldre, majd kinyitottam �s szelekt�lni kezdtem, �s k�zben j�kat mosolyogtam. Volt ott minden. Nemcsak ruha. A fest�kekt�l kezdve az ezerf�le hajt�n kereszt�l a gyerty�kig, minden, amit csak el lehet k�pzelni.

- Tohka-chan. Nagyon �gyes vagy, de ezek most nem kellenek. Most nem fogok se hajat form�lni, se festegetni, se m�csest gy�jtani. �s ill�olaj sem kell. - mosolyogtam �s az eml�tett dolgokat egy halomba kitettem a csomagb�l, b�r egy m�csest az�rt hagytam, igaz rem�ltem, nem kell haszn�lnom. A ruh�knak is a nagy r�sz�t kitettem. - �s azt hiszem... K�t ruha teljesen el�g lesz mindkett�nknek. Nem hiszem, hogy vid�ken selyemkimon�t fogok hordani... - mosolyogtam pirul� arc�ra - De az�rt t�nyleg gondosan �sszepakolt�l. A m�sikban mi van?

- �tel kett�nknek... �s n�mi �traval� is, hogy a lovunk se maradjon �hen...

- �rtem... Megn�zem... - mosolyogtam, azzal a m�sik csomagot is levettem, azonban ez szerencs�re m�r jelent�sebben k�nnyebb volt t�rs�n�l. Kibontva t�nyleg �telt tal�ltam benne, de annyit, hogy k�t h�tre is el�g lenne n�gy feln�ttnek. A fel�t kitettem az �telnek is, azonban a p�r szem alm�t, amit n�gyl�b� bar�tunknak tett bent hagytam. Igaz f�vel is be�ri, de az�rt egy-k�t alma sem �rt a j�lv�gzett munk��rt. Ezen k�v�l volt m�g n�h�ny pokr�c is, de ezeket ink�bb meghagytam. Megk�rtem, hogy am�g visszapakolok, sz�ljon egy m�sik l�nynak, aki az itt marad� holmit visszateszi a hely�kre. Gyorsan elt�nt �s p�r pillanat m�lva m�sodmag�val �rkezett. Addigra �n is k�szen lettem a pakol�ssal �s furcsa m�don minden holmink elf�rt abban a batyuban, amit el�sz�r pakoltam ki, s�t j�val kisebb is volt ann�l. Az �jonnan �rkezett l�ny azonnal megkezdte a munk�t. �n feltettem a batyut lovunk h�t�ra a nyereg m�g�, majd k�nnyed ugr�ssal a nyeregbe pattantam. Tohka azonnal megfogta a kant�rt, �s m�r indultunk is a k�tnapos szabads�g, �s r�gl�tott csal�dom fel�.

Sok�ig ment�nk �gy. � vezette a lovat, �n rajta �ltem, �s m�g k�penyem csukly�j�t is a fejemre h�ztam, hogy min�l kevesebb l�tsz�djon bel�lem. Mikor a hanamachit �s a v�rost is m�r messze magunk m�g�tt hagytuk meg�ll�tottam a lovat. Tohka k�rd�n n�zett r�m.

- Csak nem azt gondoltad, hogy eg�sz �ton gyalogolni
fogsz, m�g �n itt �l�k! K�l�nben meg igaz�n j�l lovagolok. Na gyere ide �s siess�nk, hogy min�l el�bb oda�rj�nk. - mosolyogtam, mire � is felkacagott, majd odaj�tt hozz�m. �n leny�ltam �rte, megfogtam a karj�t, majd k�nnyed�n felh�ztam magam el�. Egy kis helyezked�s ut�n r�n�ztem.

- Biztons�gosan �s k�nyelmesen �lsz?

- Igen!

- Nem f�lsz a v�gt�t�l?

- Nem. Szeretem a gyorsas�got... - mosolygott.

- Remek! - b�lintottam, �s l�bam a l� v�kony�ba nyomtam, mire az fel�gaskodott k�t h�ts� l�b�ra. Ekkor er�sen megragadtam a kant�rt, hogy tudja ki az �r, �s a k�vetkez� pillanatban m�r sz�guldottunk r�gi h�zunk fel�.

Sok�ig v�gt�ztunk. A hold f�nye vil�g�totta be az �jszakai t�jat, ami most sokkal gy�ny�r�bbnek t�nt, mint az elm�lt �vekben b�rmikor. Szinte m�r otthon �reztem magam. �reztem, ahogy ap�m odaj�n, �s szorosan �t�lel, �s l�ttam, ahogy �cs�m boldog mosoly�val szalad hozz�m, majd a nyakamba ugrik �s �gy k�sz�nt. �reztem az otthoni illatokat, hallottam az ottani hangokat, �s m�rhetetlen�l boldog voltam.

~Vajon sokat v�ltozott Keitaro? Elv�gre.. lassan k�t �ve, hogy h�r�t sem hallottam, mi t�rt�nt vele. M�r � is 17 �ves lesz... Biztosan sokat v�ltozott. Kicsit f�rfiasabb lett.. B�r ki tudja. De apa... � biztos semmit sem v�ltozott. Rem�lem, j�l vannak... �gy izgulok. Mi lesz, ha tal�lkozunk? Jaj istenem. Rem�lem, �r�lnek majd nekem. Jaj! Annyira bolond vagyok! Mi�rt ne �r�ln�nek?! Istenek.. Annyira izgatott vagyok m�r... ~ �szre sem vettem, hogy gondolataim k�zben a v�gta lassult, �s a kellemes ring�snak vagy tal�n a napi sok futkos�snak h�la, de az �lembe �l� l�nyka elszenderedett. Meg�ll�tottam a lovat egy kicsit eldugottabb helyen a f�k k�z�tt, ugyanis j� ideje egy erd�ben haladunk. Nem t�l s�r�, de nem is ritka. Nem f�lelmetes, de a sz�l sem f�j. Ide�lis hely a pihen�sre, ami valljuk be, mindegyik�nkre r�f�rt. �vatosan lesz�lltam a l�r�l, azonban Tohka erre azonnal fel�bredt �s �lmos szemeit kezdte d�rzs�lgetni.

- Meg�llunk itt est�re �s pihen�nk kicsit... Rendben Tohka? - �s�tott egy hatalmasat v�laszk�ppen, majd b�logatni kezdett, mire mosolyogva levettem a l�r�l �s a f�ldre �ltettem. A k�zelben gy�jt�ttem p�r sz�raz gallyat a f�ld�n, majd kis szenved�s �r�n t�zet gy�jtottam, �s hamarosan m�r egy kellemes kis t�bort�z ropogott a f�ld�n. El�vettem p�r pokr�cot a tariszny�b�l, majd lovunkat kik�t�ttem egy f�hoz, ahol azon nyomban elkezdett legel�szni a nem t�l d�s, de neki �ppen el�g f�ben. A pokr�cokkal egy �les f�hoz mentem, majd le�ltem.

- Gyere ide Tohka-chan! Meg ne f�zz nekem az este... - ny�jtottam fel� kezemet, mire odaj�tt, majd le�lt mell�m. Betakar�ztunk, majd elcsendesedt�nk. Azonban �n nem tudtam aludni. Egyr�szt az izgalom nem engedett, m�sr�szt a hely. Nem f�ltem a f�kt�l, se att�l, ahogy a hely kin�z, sokkal ink�bb a farkasokt�l, vagy az erre t�ved� d�monokt�l.

~ Biztons�gosabb lenne, ha felvenn�m a hanyou form�mat.. De akkor Tohka lehet, hogy megijedne t�lem.. De �gy nem tudok aludni. �s k�l�nben is m�r ideje lenne, hogy a rendes alakomban legyek. �s most nem tudn� meg senki.. Tohka pedig nem �rulna el... Tudom... ~ b�zva magamban kicsit felr�ztam a kisl�nyt, mire feln�zett r�m f�radtan.

- Tudom, hogy f�radt vagy, de most egy fontos dolgot szeretn�k t�led megk�rdezni...

- Mi az Tori-san? - pr�b�lt �letet lehelni mag�ba.

- Tohka! Szeretn�m tudni, hogy akkor is megb�zn�l bennem, ha kider�lne, hogy nem az vagyok, akinek eddig hitt�l?

- Ezt nem �rtem Tori-san. Nem az vagy akinek hittelek? Mi�rt? Mit akarsz ezzel mondani? - n�zett r�m kicsit �rtetlen�l, b�r ezt nem csod�ltam.

- Ha... Mondjuk �n egy hanyou lenn�k, vagy egy d�mon... Akkor is megb�zn�l bennem? Nem f�ln�l t�lem?

- De nem vagy az... - motyogta, majd v�llat vont - De... Ha az lenn�l, akkor sem f�ln�k t�led. T�ged szeretlek a legjobban a vil�gon, mert a n�v�rem vagy! - mosolyogott - De mi�rt k�rdezted?

- Mert.. Az igazs�g az, hogy.. �n nem vagyok haland�... �n egy... hanyou vagyok... - suttogtam lehajtott fejjel, �s k�zben hagytam, hogy any�m v�re �tj�rja testem, �s ez �ltal kiss� �n is �tv�ltoztam. F�leim megny�ltak �s hegyesek lettek, ak�rcsak k�rmeim, �s hajam is p�r �rnyalatnyit vil�gosodott. Tohka amikor l�tta az apr� v�ltoz�sokat r�m�lten ugrott fel mell�lem, �s �gy n�zett r�m.

- Tori-san! Mi t�rt�nt veled? - hallottam r�m�lten cseng� hangj�t, ami nagyon rosszul esett.

- Tohka-chan... - n�ztem fel r� szomork�san - �n m�g mindig ugyanaz vagyok.. csak.. Egy kicsit m�s testben. De.. K�rlek, ne f�lj t�lem. Nem foglak b�ntani! S�t! Megv�delek mindent�l, m�g jobban, mint b�rmikor... �g�rem... K�rlek...

- Tori-san... De.. Mi�rt nem mondtad ezt el senkinek? Mi�rt titkoltad? - l�pett egy b�tortalant fel�m.

- Ha elmondom, hogy f�lszellem vagyok, akkor soha nem vettek volna be g�sa-tanoncnak... S�t... Be se engedtek volna a v�rosba, �s akkor nem tudtam volna seg�teni a csal�domon.

- De... Akkor a csal�dodban is van d�mon.. �s egy d�mon nagyon gonosz...

- Ez nem igaz. Nem minden d�mon gonosz. Any�m nagyon kedves �s meg�rt� volt, nagyon szerette az embereket, �s ez�rt ment hozz� az ap�mhoz, aki haland� volt, de... Vele m�r biztos nem fogsz tal�lkozni, nem kell f�lned. Anya meghalt. R�gen meghalt. Majd gy�jtunk egy f�st�l�t a s�rj�n�l. Az �cs�m pedig nagyon kedves. M�g kedvesebb, mint �n. �s nagyon okos is. Biztos megkedveled... - ism�t l�pett p�r l�p�st fel�m.

- �s akkor te nem fogsz megenni? - k�rdezte, mire
elmosolyodtam kedvesen.

- Minek enn�lek meg, mikor ott a rengeteg �tel a batyuban. B�ven el�g lesz azt elfogyasztani... - n�ztem r� halkan nevetve, mire kil�tszottak enyh�n megn�tt szemfogaim, de ez l�tsz�lag nem ijesztette el, ugyanis visszaj�tt hozz�m, �s cs�p�re tett k�zzel �llt meg el�ttem.

- Nem lehet tudni! �s ha elrabolnak? Legal�bb lesz �tel�nk, m�g meg tudunk sz�kni! - jelentette ki durc�san.

- Igazad van! Nyert�l! - n�ztem r� nevetve, mire � is nevetett, �s oda�lt mell�m vissza, majd szorosan �tkarolt

- De ugye nem lesz baj amiatt, hogy hanyou vagy? M�rmint, ott ahova megy�nk...

- Ott csak p�r ember lakik. Igaz�n kedvesek, �s ismernek engem. Nagyon j� viszony volt k�zt�nk, mikor elj�ttem. Rem�lem nem lesz baj. Mindenesetre ne f�lts. Nem vagyok egy gyenge l�ny.

- Azt tudom... - mosolyogott sejtelmesen.

- Nem akarom tudni, hogy mi jutott az eszedbe. - jelentettem ki - Ink�bb aludjunk. Holnap hossz� �t v�r r�nk.

- Pedig �gy m�g �n sem tudtam volna lem�szni a m�sodik emeletr�l... - mosolyogott - J� �jt, Tori-san!

- Oyasumi nasai (J� �jt!) neked is Tohka-chan! - suttogtam, majd hamarosan m�r mindketten az �lmok mezej�re l�pt�nk �t.


*****

Mire a nap felkelt m�r megreggelizve, �tra k�szen �lltunk. Felkaptam Tohk�t, �s feltettem a l�ra, majd felpattantam m�g�. Szerencs�re m�g eml�kezett az esti besz�lget�s�nkre, �gy nem ijedt meg, mikor fel�bredv�n kicsit m�sk�nt l�tott, mint eddig �ltal�ban. �r�ltem, hogy k�nnyen megszokta ezt az alakomat, mivel valahogy ebben a form�mban sokkal k�nyelmesebben �reztem magam, mintha szabadabb lenn�k. �s k�nnyebb is volt �gy, mivel nem kellett arra koncentr�lnom �jjel �s nappal, hogy ne v�ltozzak vissza f�lv�rr�, hanem tartsam meg haland� form�mat.

~Rem�lem akkor sem fog t�lem megijedni, hogyha egyszer arra ker�l a sor, hogy a d�moni form�mban is l�sson...~

Csendesen ment�nk v�gig az erd�n, majd egy hatalmas f�ves pusztas�gon. Amerre a szem ell�tott csak f�, fa �s hegyek. Nagyon j� �rz�s volt besz�vni a friss, tiszta leveg�t a v�rosban l�v� f�st �s a teah�zban terjeng� ill�olajok ut�n. Tohk�val �t k�zben rengeteget besz�lgett�nk, mint �ltal�ban, ha volt r� lehet�s�g�nk. Most kihaszn�lhattuk ezt a k�t napot. Ha nem volt mit besz�lni, n�zt�k a t�jat, �nekeltem, vagy �ppen �tadtam neki a kant�rt �s tan�tottam, hogyan lehet a lovat ir�ny�tani. Gyorsan bele is j�tt. Igaz�n �gyes �s talpraesett kisl�ny. Eg�sz d�lel�tt ment�nk. D�lben meg�lltunk egy kisebb erd� k�zep�n �s elfogyasztottuk az eb�d�nket, majd tov�bbment�nk. Ekkor azonban �n m�r nem �ltem fel a l�ra. Egyr�szt m�r j�lesett a s�ta, m�sr�szt k�m�lni akartam szeg�ny p�r�t a nagy melegben. N�ha Tohka is lesz�llt �s szedett p�r vir�got, vagy �ppen f�vet, �s megetette n�gyl�b� bar�tunkat. Nagyon boldog volt. Most v�gre l�ttam �gy nevetni, ahogy az ochy�ba sosem. Boldogan �s �nfeledten, mint a korabeli kisgyerekek.

Nagyj�b�l k�t �ra j�r�s ut�n el�rt�k azt a kis falut, amit�l p�r percnyi j�r�sra laktunk sz�leimmel. M�r nagyon boldog voltam, �s nagyon izgatott. Ahogy �t�rt�nk a falun, ami az ut�bbi �vekben szinte semmit sem v�ltozott, elkezdtem szaladni. Nem �rdekelt semmi, csak rohantam haza, hogy l�thassam �ket. Tohka pedig a lovon k�vetett, mivel szaladva nem igen �rt utol. Hamarosan megl�ttam a kis h�zat az erd� mellett, m�g�tte a hatalmas rizsf�ld kisz�radva. H�zunkkal szemben egy m�sik h�z volt, ahol m�r r�gebben is laktak. Egy kedves id�s p�r, akiknek sokszor seg�tettem �cs�mmel, �s mindig nagyon �r�ltek, ha l�ttak minket.

- Apa! Keitaro! Megj�ttem! Hazaj�ttem! - kiab�ltam m�r messzir�l, azonban v�lasz nem j�tt - Apa! �csi!! - kiab�ltam, majd ahogy oda�rtem az ajt�hoz sz�les mosollyal h�ztam el a szakadt f�gg�nyt, mely az ajt�t takarta, majd bel�ptem a h�zba. Senki nem volt bent. A sarkokban p�kh�l�k �lltak, jelezve r�g volt m�r takar�tva, �s a padl�t is por bor�totta.

- Apa? Keitaro? Hol vagytok? - n�ztem k�r�l majd eszembe jutott, hogy lehet, hogy kint vannak, �s a rizsf�ldet m�velik. Gyorsan kirohantam a h�z m�g�, ekkor �rkezett oda Tohka, �s �rdekl�dve figyelt. A rizsf�ld kisz�radva, parlagon hevert. J� ideje nem munk�lhatta senki, mivel a gaz teljesen ellepte m�r, �s vadvir�gok is n�ttek rajta p�r helyen.

- Mi t�rt�nt itt? Hol vannak? Apa! Keitaro... Mi van veletek? - suttogtam szomor�an.

- Mi a baj Tori-san? - n�zett r�m k�rd�n fiatal �tit�rsam.

- Nincsenek itt... - n�ztem r� szomork�san.

- Nem lehet, hogy csak elmentek, de, majd est�re megj�nnek?

- Nem... Biztosan nem... A f�ld�n elburj�nzott a gaz... A h�zat pedig belepte a por.. R�g voltak m�r itt.. Nagyon r�gen... - suttogtam szomor�an.

- �s... Ha csak elk�lt�ztek? Az nem lehet? - pr�b�lt felvid�tani, azonban ez a k�rd�se gondolkod�ba ejtett.

~ Lehets�ges.. ha t�nyleg megkapt�k, amit mama-sama k�ld�tt nekik, akkor lehet, hogy vissza tudtak k�lt�zni a vid�ki h�zba... Nem.. Oda nem.. Annyit az�rt nem kaphattak, hogy azt visszav�lts�k... De tal�n... H�t persze... A szomsz�dok... �k biztosan tudj�k... ~

- K�sz�n�m Tohka-chan, hogy helyettem is gondolkozol! - mosolyogtam r�, majd elindultam a szemben l�v� kunyh�hoz. Szerencs�re nem kellett kopognom se, mivel az id�s p�r kil�pett a h�zb�l. �k voltak. Akkor is �k laktak itt, mikor idek�lt�zt�nk, �s akkor is, amikor megsz�ktem itthonr�l, hogy azzal is seg�tsem csal�dom megmaradt tagjait.

- Etsuko-any�! Masao-ap�! Yokatta!(Annyira �r�l�k!) Felismernek m�g, ne? (ugye?) A nevem To... Vagyis... A nevem... ~ Istenem, de r�g haszn�ltam.. M�r teljesen elszoktam t�le... ~

- Tudjuk ki vagy kedvesk�m... - sz�lt hozz�m kedvesen Etsuko-any�

- Shiroi Ranoko a neved. Nem felejt ez az �reg �sz olyan gyorsan. - mosolygott r�m Masao-ap� - K�l�nben is, egy ilyen t�nem�nyt neh�z lenne elfelejteni.

- Shiroi Ranoko az eredeti neved? Ezt nem is tudtam... - h�zogatta meg nadr�gom sz�r�t Tohka, mire elmosolyodtam, �s leguggoltam hozz�.

- Igen.. De el�g, ha Ran-nak nevezel... De a Tori is megteszi... Ahogy tetszik...

- Rendben.. Akkor �n ink�bb Tori-sannak h�vlak.. �gy ismertelek meg... - mosolygott.

- Tori-san? Csak nem siker�lt a terved �s g�sa let�l? - n�zett r�m az any�.

- M�g csak a vizsg�kon vagyok t�l, de hamarosan m�r val�di g�sa leszek. De most nem ez�rt j�ttem. Kaptam k�t napot, hogy l�thassam a csal�domat, de azt�n vissza kell mennem. Nem tudj�k, merre lehetnek? - n�ztem r�juk k�rd�n. Nem v�laszoltak, de a v�lasz az arcukra volt �rva. Eddigi kedves mosolyuk elt�nt �s szomor�an szegt�k le fej�ket.

- Gyere be kedvesk�m. Pihenj kicsit. Biztosan hossz� volt az �t... - pr�b�lt t�m�t v�ltani Etsuko-any�, de nem engedtem.

- Hol van az ap�m �s a b�ty�m? - n�ztem r�juk f�l�nken, tartva a legrosszabbt�l.

- Nyugodj meg, Ran! Ne gondolj egyb�l a legrosszabbra! - n�zett r�m Masao-ap�.

- De mi van vel�k? - n�ztem r�juk k�rd�n, mire az any� l�pett el� ism�t.

- Miut�n elment�l az �cs�d �s az ap�d nagyon szomor� volt, de �r�ltek, mert �gy egy jobb helyre ker�lt�l... Azonban erre p�r h�ttel beh�v�parancs j�tt a palot�b�l. A nagy�r hadba vonult, �s mivel �desap�d h�s�ggel tartozott neki, �gy be kellett vonulnia. Az �cs�d elk�s�rte.

- Mi t�rt�nt vel�k? Ugye nem? Az nem lehet...- n�ztem r�juk k�rlel�en.

- Biztosat nem tudunk. - vette �t a sz�t az ap� - Hallottunk p�r sz�t r�luk, de ezek egy�ltal�n nem biztosak.

- Miket mondtak?

- Nos... Egyesek azt �ll�tott�k, hogy mindketten meghaltak, m�sok szerint az �cs�d t�l�lte, de senki sem tudja, hol van. Egyszer�en elt�nt. Nem tudjuk mi lett vele. - n�zett r�m Masao-sama.

- �rtem. Sz�val az ap�m... �...

- Sajn�lom, gyermekem. Annyira sajn�lom. - n�zet r�m Etsuko-any�. Azonban �n valahogy nem tudtam s�rni. M�lys�gesen szomor� voltam, de nem tudtam kis�rni a b�natom, mivel a gy�l�let kezdett bennem uralkodni. Gy�l�ltem a nagyurat, ami�rt megfosztott sz�leimt�l, �s �letemt�l, �s gy�l�ltem mindenkit, aki tudott err�l, �s nekem nem mondt�k el. Bossz�t akartam �llni, m�gis a rem�ny is lelkemben bujk�lt, hogy �cs�m tal�n m�g nem hagyott el v�gleg.

- Semmi baj... - szor�tottam kezem �k�lbe - Ti nem tehettek err�l... Viszont itt el�ttetek meg�g�rem! Legyetek tan�im, hogy �n, Shiori Ranoko egyszer azt mondtam, bossz�t �llok a nyugati nagy�ron, aki miatt a sz�leim meghaltak. Megtal�lom �s meg�l�m! �g�rem nektek! - suttogtam fagyosan. Tohka elh�tr�lt t�lem, �s a p�r is t�volabb h�z�dott, f�ltek t�lem, nem tudt�k mikor fogok kit�rni, de nem akartam. Nem akartam megijeszteni �ket, de ezt a �g�retet �r�kk� az eszembe �s a sz�vembe v�stem.

- Ha nem �n v�gzek vele, akkor �lj�n meg engem is... �s v�rni fogom a t�lvil�gon.

- Gyermekem... - n�zett r�m az any� f�l�nken - Mi t�rt�nt veled?

- Sajn�lom Etsuko-any�... Nem akartalak megijeszteni titeket, csak... Csak... - suttogtam, mire t�rdre rogytam reszketve - Sajn�lom...

- Tori-san! - szaladt oda hozz�m Tohka �s sorosan �t�lelt, amit viszonoztam. Nagyon j�l esett az �lel�se.

~ Vajon ap�m �lel�se is ennyire finom lenne? Biztosan... ~

- Ha az �desap�d �lne, biztosan nagyon boldog lenne, hogy �ps�gben viszont l�t, �s b�szke lenne, hogy ilyen b�tor l�nya van. - mosolygott r�m az any�.

- Arigatou... - n�ztem r� viszont.

- Ran. - sz�lalt meg az ap� - Nincs m�g minden veszve. Van m�g k�t �jszak�d �s m�sf�l napod. Alakulj �t d�moni form�dba, �gy gyorsabb vagy. Tal�n megtal�lod az �cs�det.

- De hiszen Nippon (Jap�n, ahogy a lakosok nevezik) hatalmas. �s az id� nagyon kev�s. Hogy tal�lhatn� meg egyed�l? - sz�lalt meg szomor�an az any�, azonban ebb�l a p�r sz�b�l eszembe jutott egy eml�k.

- A med�l... - suttogtam.

- Hogy mondtad, kedvesk�m? - n�zett k�rd�n az any�.

- Milyen med�l Tori-san? - k�rdezte h�gom, aki m�r nem �lelt, de el�ttem t�rdelt, �s k�rd�n n�zett szemeimbe.

- A med�l... - ny�ltam nyakamhoz, majd a kisl�nyra n�ztem - Mikor az �cs�m �s �n m�g nagyon kicsik voltunk, majdnem olyan id�sek, mint te, Tohka, any�nk �s ap�nk k�sz�tett nek�nk egy med�lt, ami k�t r�szb�l �llt. Az egyiket nekem adt�k, a m�sik az �cs�m� lett. Egy kicsi, piros Yin �s egy szint�n kicsi, k�k Yang. Ezek �sszeilleszthet�k voltak. A Yint kaptam �n, a Yangot �cs�m. Azonban ezek nem holmi kavicsb�l k�sz�ltek. Ap�m faragta �ket tiszta hegyikrist�lyb�l �s any�m adott nekik var�zser�t. Mindig n�lunk voltak... Azonban... Egyszer �sszevesztem Keitaroval, �s az �n krist�lyomat el�stam a titkos helyemen...

- Mif�le krist�lyok ezek? - k�rdezte Masao-sama.

- Megmutatj�k, hogy a med�l m�sik fel�nek hordoz�ja mennyi �leter�vel rendelkezik. Ha vil�git, a med�lom, akkor Keitaro m�g �letben van. Azonban ha nem...

- Biztos, hogy vil�g�tani fog, olyan f�nyesen, mint m�g soha! - b�ztatott �des mosoly�val Tohka, mire elmosolyodtam.

- Igen. �gy van! Odamegyek, megkeresem a med�lomat, �s azut�n megkeresem az �cs�met is! - jelentettem ki hat�rozottan.

- �n is veled megyek! Egy�tt keress�k meg a testv�redet! - jelentette ki Tohka.

- Rendben! Legal�bb nem leszek egyed�l... - mosolyogtam, azonban �nfeledt boldogs�gunknak Masao-sama vetett v�get.

- �s hol van az a rejtekhely, ahova el�stad a med�lt?

- A palot�ban... K�t falunyira innen, ahol sz�lettem, �s �letem els� 12 �v�t �ltem... Mi�rt? - n�ztem r� k�rd�n, azonban arca erre hirtelen elfeh�redett - Mi a baj ap�? J�l van?

- L�nyom! Tudnod kell, hogy az a palota m�r r�g nem a ti ter�letetek.

- Tudom. Val�sz�n�leg elhagyatott. Csak bemegyek, megkeresem, �s m�r j�v�k is. P�r pillanat az eg�sz. - n�ztem r� mosolyogva, azonban � nem mosolygott.

- Nem j�l gondolod Ranoko!

~ Itt baj van... Ha a teljes nevemen sz�l�t, az rosszat jelent... ~

- A palota nem lakatlan. Nagyon is lakott. M�ghozz� a nyugati ter�letek ur�nak ny�ri sz�ll�sa. �s rajta k�v�l m�g rengeteg f�lelmetes d�mon�.

- Ne menj oda le�nyom! - suttogta az any�.

- De... Oda kell mennem... K�l�nben nem tudom meg, hogy mi van az �cs�mmel. Musz�j.

- �s ha mag�val a nagy�rral tal�lkozol?! Sesshoumaru- nagy�r kegyetlen, �s nem ismer irgalmat! A f�lv�reket pedig kifejezetten gy�l�li... - pr�b�ltak meggy�zni, de engem nem �rdekelt. �reztem, ahogy besz�mol�juk miatt Tohka er�sen hozz�mb�jik.

- K�rlek! Fejezz�tek be! Megijesztitek a l�nyt! Ha nem szereti a f�lv�reket, akkor majd megyek d�monk�nt! Err�l ennyit. A palot�t pedig �gy ismerem, mint a tenyerem, minden titkos j�ratot, �gyhogy b�rmikor meg tudok sz�kni, ha baj van. Keitaron�l �s n�lam senki nem ismeri jobban a titkos j�ratokat. Egy�bk�nt meg, ha ez a Sesshoumaru ott lesz, legal�bb tal�lkozok vele, �s akkor megjegyzem j�l az arc�t, hogy b�rmikor felismerjem, �s ha csak ketten lesz�nk, v�gzek vele! - fordultam meg, �s elindultam lovunk fel� hat�rozottan.

- Ranoko! Ne menj! - n�zett ut�nam Etsuko-any� k�ny�r�gve - Meg fognak ott �lni! Ne menj!

- Mennem kell! - jelentettem ki, majd fel�ltem a l�ra, �s onnan n�ztem le fogadott h�gomra - Tohka, meg�rtem, ha f�lsz, �s nem akarsz velem j�nni, de az �cs�mr�l van sz�. Musz�j megtudnom, hogy �l-e m�g.

- Nem f�lek! - jelentette ki, majd odaszaladt hozz�m - Meg�g�rtem, hogy seg�tek megkeresni az �cs�det. Betartom, amit �g�rtem! - jelentette ki, majd kez�t ny�jtotta, hogy vegyem fel a l�ra. Leny�ltam, �s megfogtam kez�t, de nem h�ztam fel, mire k�rd�n n�zett r�m.

- Nagyon vesz�lyes lehet. Sok d�mon lesz ott. Lehet, hogy nem �lj�k t�l. Biztos, hogy j�nni akarsz? - egy pillanatig elgondolkozott. N�ztem komoly, m�gis sz�p m�lybarna szemeit, majd hirtelen arc�n egy l�gy mosoly ter�lt el, szemei pedig megcsillantak.

- Nem baj! Szeretn�k veled tartani, n�v�rem. - n�zett r�m, mire elmosolyodtam, �s egy hat�rozott mozdulattal magam el� kaptam a l�ra. Nagyon �r�ltem, hogy velem tart. Az � t�rsas�ga �s gyermeki naiv b�tors�ga adott nekem is b�tors�got, hogy v�gig tudjak menni azon az �t�n, amin n�lk�le sosem lenn�k k�pes.

Az id�s p�r pedig csak �lltak, �s m�r nem mondtak semmit. Egyr�szt tudt�k, hogy makacss�gommal nem kelhetnek versenyre, m�sr�szt lelk�k m�ly�n rem�nykedtek abban, hogy sikerrel j�runk majd.

- Legyetek nagyon �vatosak! - hallottam Etsuko-any� hangj�t, majd ut�na r�gt�n Masao-ap� m�ly baritonj�t.

- J�rjatok sikerrel! Sok szerencs�t! - n�ztek r�m, mire �n b�lintottam.

- �gy lesz. - mosolyogtam, majd sarkam a l� v�kony�ba m�lyesztettem, mire azonnal v�gt�ba fogott, �s m�r sz�guldottunk is h�gommal egykori palot�m fel�, hogy megtal�ljam a med�lt, �s vele �cs�met is...