1., Előzmények


70 éve......................


Egy sötét erdőn egy hatéves forma fiúcska fut át.
rMindjárt utolérnek, mit tegyek?r1;
Eközben egy árny haladt rendületlenül előre! Három szellem épp elkapott egy kis félszellemet. Az idegen is odaért és jobban szemügyre vehette őket. A három csúfság egy kisfiút akart épp megölni. A kis félszellemnek hosszú ezüst haja és kutyafüle volt, de ami igazán feltűnő volt az idegen számára az az arany színű szempár volt , amiben dac látszott. A jövevény megállapította, hogy a fiú nem fél és ezt érdekesnek találta.
A három szellem is az érkező felé fordult, ahogy alakja kibontakozott a sötétségből:

Ki vagy te?-kérdezték és közben végigmérték az érkezőt.

Megállapították, hogy egy 18 éves forma gyönyörű nővel állnak szemben, aki papnő ruhát viselt!
Hosszú barna haja és gyönyörű zöld szeme volt, melyben az elszántság csillogott!

Mit akarsz papnő? - kérdezte az egyik szellem, ami leginkább egy nagyra nőtt macskára hasonlított.

Azt ,hogy engedjétek el a fiút, a nevem pedig nem fontos!

Ezt nem gondolhatod komolyan! Megöljük a kis korcsot aztán foglalkozunk veled is! Szép vagy meg kell hagyni, jó lesz veled elszórakozni egy kicsit! - mind a hárman nevetni kezdtek.

A papnő szemében különös fény gyúlt a megjegyzésre és a tenyerét feléjük tartotta, melyből furcsa energiagömb távozott mely porrá égette őket! A kölyök a földön feküdt eszméletlenül. A lány egy nagyot sóhajtott és a kezébe véve elindult észak felé!

Másnap már magasan járt a nap mikor a fiú felébredt. Egy patak mellett ébredt és sült hal illata szállt felé ami a mellette lévő tűzön sült. Lassan felkelt és körül nézett. Mivel nem érzett veszélyt a közelben megreggelizett és várt. Bárki is mentette meg , meg akarta köszönni neki.
Hamarosan megjelent egy nő és a kölyök arcára kiült megdöbbenése. Egy félszellem asszony állt előtte. Ugyan olyan kutyafülekkel mint az övé! A szeme zölden csillogott, a haja a dereka alá ért és ezüst színű volt barna csíkokkal. Hirtelen azt sem tudta mit mondjon , csak bambán bámult a nőre úgy, hogy még a szája is tátva maradt. A félszellemnő ahogy hirtelen ránézett kacaghatnékja támadt!

Látom felébredtél! - mondta egy széles mosollyal az arcán.
Igen r30;...köszönöm.....hogy r30;...megmentettél! - hebegte .
Mi a neved? - kérdezte a nő.
Inuyasha!
És a szüleid?
Meghaltak!
Értem, ha akarod velem maradhatsz, a nevem Yukari!
Te is félszellem vagy ? Mint én?
Hát igazából nem, de ez egy hosszú történet! - mosolygott rá Yukari.
Majd elindultak tovább északnak. Inuyasha nem tudta hova, de már nem is érdekelte, csak az ,
hogy végre érezte, hogy nincs egyedül.

r30;............................................................................................................................................................

Napjainkban............


Inuyasha hirtelen ébredt álmából! A szobájában volt. Ült fekhelyén és gondolataiba merült!

rMiért álmodom megint ezt? Ennek már 70 éve. Furcsa azóta vannak ilyen álmaim mióta....... Igen.......Már tudom!
A bátyám és én elgyőztük Narakut! Ő visszakapta a karját én meg tiszta vérű szellem lettem, hála a Négy lélek ékkövének. Kagome hazament. Azt mondtam neki , hogy így nem maradhat velem.
Most itt élek Sesshoumaru kastélyában és segítem őt és nyugatot. Azóta semmi más nem érdekel. Harcolok!........
De miért jutott eszembe pont Ő , pont most? Á , igen......, a háború északkal!!r1;

Gondolataiból egy hang rángatta vissza a valóságba . Bátyja állt az ajtóba és őt nézte.......

Hamarosan indulunk! - zengett mély hangja .
Igen tudom!.....

  Nem soká talán újra találkozunk, Yukari!! És Kagome vajon hol lehetsz??? Hiányzol!!!