A közjáték ellenére és, hogy hamarosan háború fenyegeti a tartományt a mulatság jó hangulatban folyt tovább. Már késő este volt mikor az asszonyok visszavonultak és hagyták a férfiakat a maguk módján mulatni. Minden yokai gratulált Asatonak a közelgő nászéjszakájához, aki hamarosan követte is feleségét szobájukba.
A többi férfit gyönyörű nők szórakoztatták egész reggelig, de a két inuyokai-t nem érdekelte egyik sem. Inuyasha megunva mindent és mindenkit kiment a kertbe levegőzi. Bátyja az erkélyről figyelte, mikor valaki mellé lépett.
Sesshoumaru! - mosolygott rá Imamoto.- Az öcséd és te miért nem mulattok mint a többiek?
Az öcsémnek nem tudom mi a baja! Én................ Kawaramaru! - keze ökölbe szorult.
Hát, ha a szolgálói pletykák igazak, akkor az öcsédet Kagome rendesen helyrerakta! Ami pedig dél urát illeti......... Nem fogja ennyiben hagyni! - komorodott el az öreg.
Tudom! - felelte a nagyúr.
Elkerülhetted volna! - motyogta az idős szellem.
Nem mondok le északról! - mordult a démon.
Csak északról nem akarsz lemondani? - kérdezte vigyorogva a tigrisszellem.
A fiatalabb démon csak bámulta az előtte vigyorgó yokait. Ekkor egy másik szellem ment oda hozzájuk.
Nagyúr jöjjön vigadni! Nézze milyen szép nők vannak itt! - és odahúzott magával egy lányt.
Sesshoumaru végigmérte a nőt, aki minden férfi szemének kívánatos lenne. Hosszú barna haja, csillogó kék szeme és telt nőies teste volt, amit egy díszes kék kimonó takart.
Nem kell! - mondta végül nyugat ura.
A másik démon csak elvigyorodott.
Igaz is! Yukari hime szépségét meg sem közelíti! Szerencsés férfi aki őt megkapja. Gratulálok! - emelte poharát.
Mikor lesz az esküvő? - kérdezte egy másik szellem.
„Ha megvárom vele a háború végét Yukari kihátrálna belőle. Másrészt viszont Kawaramaru nem akarja sokáig húzni, nehogy teljesen az enyém lehessen. Sietnem kell, bár ez a hecegnőmnek nem fog tetszeni.”
Az esküvő egy hét múlva lesz! - mondta ki végül.
Imamoto csak elmosolyodott.
„ Nos Yukari kedvesem. Kíváncsi leszek ebből hogy mászol ki!”
Reggel a hercegnő szokatlanul fáradtan ébredt .Nagyon nehezen tisztultak ki az érzékei. Lassan kezdte érzékelni a környezetét és észrevette,hogy valaki van a szobájában.
„Sesshoumaru! Mióta lehet itt?”
Jó reggelt! -mondta álmosan a nő.
Nyugat ura az erkélyajtó előtt állt,majd a hangra lassan megfordult. Arca ugyan nem mutatott semmit,de belsője a nőért kiáltott. Ahogy végig nézett rajta szemében vágy csillant. A hime hosszú haja lágyan omlott testére és vékony hálóruhája igen sokat elárult. A démonnő szeme álmosan csillogott és még így is,hogy látszott nem pihente ki magát,gyönyörű volt.
Jó reggelt! -mondta végül a férfi.
Minek köszönhetem ezt a korai látogatást? -kérdezte a yasha szokatlanul kedves hangon.
Szólni akartam, mielőtt mástól tudnád meg,egy hét múlva lesz az esküvőnk! -mondta nyugodtan a nagyúr majd várta a dühkitörést.
„Mi? Ezt nem! Meg kell nyugodnom,most észak a fontos!Egy hetem van,hogy kiutat találjak!Nincs idő értelmetlen vitákra”
Értem! -válaszolta végül.
A hime lassan felkelt és a szekrényhez sétált. Kivett belőle egy kimonót.
Ha nem haragszol,most felöltöznék. -szólta a férfihoz.
Sesshoumaru szótlanul nézte a nőt. Majd megindult. Ahogy a hime mellé ért lassan a nyakához hajolt.
Nekem ez az öltözéked is tökéletesen megfelel -súgta a fülébe
Yukari hirtelen fordult a férfi felé,aki csak erre várt. Átkarolta jegyese derekát és szenvedélyesen megcsókolta. A szellemnő testén bizsergés futott végig. Akaratlanul indultak meg karjai,melyek lassan az inoyukai nyaka köré fonódtak .A démon nem érte be ennyivel .Kezei lassan simogatták a nő testét. A yasha belenyögött a csókba,a nyelvével a nyakát és vállát ostromolta.
Kérlek ne!- nyögte a hime.
A szellem megállt hosszan menyasszonya szemébe nézett,mége egy leheletfinom csókot adott a nyakára.
Egy hét múlva nem menekülhetsz el! - a férfi hangja rekedten csengett.
Lassan elengedte,majd távozott. A démonnő teste még mindig remegett és a démonért kiáltott. Háborgó lelkét csak nagy nehézségek árán tudta lecsitítani. Majd felöltözött.
A nagyúr lassan haladt a folyosókon. Annyira gondolataiba merült,hogy nem is nézte merre megy.
„Miért állított le?Hisz éreztem ,hogy ő is akarta .Imamoto!kivételesen vigyáz rá. Mi lehet a titkuk?
Az öreg biztos elárulta volna,ha......Megeskette,hogy nem mond semmit!Akkor honnan tudhatnám meg?”
Ekkor egy rikácsoló hangra lett figyelmes.
Sesshoumaru nagyúr! -kiabálta a kis kobold.
Yaken!Mi ilyen fontos? -mordult a kis lényre,aki összerezzent.
Levele jött nagyúr!Kettő is!Délről! -hadarta szolgája.
Kettő? -húzta fel szemöldökét.
Kezébe vette mindkét levelet. Az első nem okozott neki csalódást. Hadüzenet Kawaramarutól. A második viszont....
„Sesshoumaru!
A bátyám hamarosan támadni fog. Készülj fel és kérlek vigyázz magadra. Megtudta,hogy egy hét múlva lesz az esküvőtök Yukarival. Teljesen megőrült. Vigyázz Yukarira és remélem nagyon boldogok lesztek. Ha nem jelent gondot menedéket kérnék Tőled!Félek!Ha mégsem tudnék elmenni......Sok boldogságot kívánok!
Amira”
A nyugat ura nem hitte el.
„Ezek szerint áruló van köztünk. Csak tegnap éjjel jelentettem be az esküvő időpontját. Írok választ. Remélem nem esik baja. Ha Kawaramaru rájön,egyből megöli.”
Hamarosan az egész kastély felbolydult és nem csak az esküvői előkészületek miatt. Háború!Mindenhol megkettőzték az őrséget. Ayana és Asato nászútja elmaradt,mivel a férfinak a katonák mellett a helye. Nem sokkal később a hadüzenet után Asato és Imamoto is megkapta az utasításokat Sesshoumarutól. Mikor végeztek a megbeszéléssel a fiatal démonnak még maradnia kellett. A többi tábornok mind távozott.
Van még valami!Szólja a feleségednek,hogy beszélni akarok vele! -parancsolta a nagyúr.
A fiatal kutyaszellem nem tudta mire vélni ezt,de a parancs az parancs. Bólintott majd meghajolt és távozott.
Ha regisztráltok az oldalra,kérlek titeket írjátok be a Chatbe,mert nem mindig nézek be az e-mail fiókba!!
AJÁNLOM AZ OLDALT
